1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

I. mn

II. fn ▸ bővebbet

[?tör ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. az ember és az állatok testét külső rétegként borító szövetek összessége. ▸ bőrig ázik | <kif-ekben a testi épség, ill. az élet jelképeként.> félti a bőrét; ▸ nincs jó bőrben rossz bőrben van ▸ nem szeretnék a bőrében lenni ▸ saját bőrén érez tapasztal valamit ▸ valakinek a bőrére megy a dolog ▸ a bőrt is lehúzza valakiről | biz pejor <kif-ekben az érzékenység, a szemérem jelképeként.> ▸ nincs van bőr az arcán, a képén vastag bőre van

2. lenyúzott ( és kikészített) állatbőr. bőrbe köt. | (jelzőként) ebből készült. bőr aktatáska. | sp biz futball-labda. rúgják a bőrt.

3. némely gyümölcs vékony héja. a barack bőre. | ritk fiatal fa vékony kérge. a fűzfa bőre.

4. folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg. a kávé bőre.

5. ritk biz öltözet, ruha.

6. ▸ jó bőr ▸ még a bőre alatt is pénz van ▸ nem fér a bőrében ▸ majd kiugrik kibújik a bőréből ▸ húzza a bőrt a fagyon

[ fgr ]

1. függőleges irányban valakinél, valaminél alacsonyabban, lejjebb levő helyen. a mérnökék alatt laknak; fa alatt; tető alatt. | valaminek a felszínénél lejjebb levő helyen. víz alatt; | ▸ a föld alatt

2. valami tövében, ill. közelében lent. a hegy alatt; a zászló alatt.

3. <leplező v. óvó szándékkal> betakart, be- v. lefedett helyen. üveg alatt tartja. | átv is valaminek a leplében. közönye alatt dac rejtőzik.

4. vmely hely(ség)nek déli v. a vízfolyás irányában lenti szélénél. a falu alatt; szeged alatt, a tiszán.

5. vmely jellel megkülönböztetett helyen (röv.: a.). a petőfi u. 4. sz. alatt.

6. vmely szintnél alacsonyabban. fagypont alatt. | ▸ valaki alatt jár

7. vmely felülről jövő erőhatás következtében. meggörnyedt a teher alatt; | ▸ járom alatt | ▸ valaminek a terhe alatt

8. <kif-ekben:> vmely (alárendelt, függő) helyzetben, állapotban, módon. sajtó alatt; valakinek a vezetése alatt; ▸ valakinek a keze alatt ▸ vmely feltétel, ürügy alatt

9. vmely időtartam folyamán, ill. vmely cselekvés, történés idején. percek alatt; iv. béla (uralkodása) alatt.

10. ▸ valami alatt ért valamit